TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR

       Települési értékeink

Agrár- és élelmiszergazdaság:

Egészség és életmód:

  •  

Épített környezet:

  •  

pari és műszaki megoldások:

50/2016.(IX.26.) MÉBH határozat Bács-Kiskun Megyei értékké nyilvánítja, az ipari és műszaki megoldások szakterület szerinti kategóriában.

Kulturális örökség:

Sport:

  •  

Természeti környezet:

51/2016.(IX.26.) MÉBH számú határozat Bács-Kiskun Megyei értékké nyilvánítja, a természeti környezet szakterület szerinti kategóriában. 

Turizmus és vendéglátás:

30/2016.(IV.19.) MÉBH számú határozat Bács-Kiskun Megyei értékké nyilvánítja, a turizmus és vendéglátás szakterület szerinti kategóriában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vadkerti-tó

A Vadkerti-tó, a köznyelvben elterjedt szóhasználattal „Büdöstó” gyógyhatással is bíró vízéről 1839-ben jelent meg először tudományos vizsgálati anyag, azonban a szikes tavat már az 1780-as években készült katonai térképen is meg lehet találni.Az évszázadok alatt néha kiszáradt az aszályosabb esztendőkben, de jelenleg a fürdő- és horgászhely szebb és gondozottabb, mint valaha........

Bővebben itt olvashat.
Német nyelven itt olvashat.

Szent Korona Cukrászda

"Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy isteni örök Igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában."

Történet, bemutató…

A cukrászda 1971-ben fogadta az első vendégeit. A mai formájához vezető út hosszú és viszontagságos volt ám az eredmény szemmel látható, és tökéletes példa arra, hogy egy családi összetartás - mint egy erős kötelék - miként vészel át bármilyen nehéz korszakot. A Szent Korona Cukrászda fagylaltjait és süteményeit már az egész országban ismerik, sőt külföldön is letette a névjegyét a négy évtizede működő családi vállalkozás. Szervánszky József László cukrászmester gyermekeivel és a mögöttük álló csapattal kitartással és kreativitással készítik különleges - ízben és színben egyaránt harmonizáló - fagylaltokat, finom és gyönyörű süteményeket, tortákat, házias jellegű pogácsákat, pitéket és lepényeket....

Bővebben itt olvashat
Német nyelven itt olvashat

Csettegő

A csettegő - mely az őt hajtó motor jellegzetes „csettegő” hangjáról kapta a nevét - Soltvadkerten és környékén elsősorban mezőgazdasági, erdészeti munkákra kifejlesztett és gyártott gép, még ma is fontos szerepet tölt be a környék életében....

Bővebben itt olvashat
Német nyelven itt olvashat 

Ezerjó szőlőfajta

A nagy termésbiztonságú és minőségi bort adó világfajták és nemesítések között szerényen húzódik meg ez a magyar fajta, mégis fontos tagja az üzletek polcain sorakozó palackos boroknak. Hozzáfonódott a magyar ember életéhez, s ez önmagában indokolja létjogosultságát.....

Bővebben itt olvashat
Német nyelven itt olvashat 

Krebsné Tuska Zsuzsanna
keramikus munkássága

Hitvallása:

„Szeretem szép Mesterségemet,
A nekem mindig örömet adót, mely
Élteti a hitet Bennem,
Hogy kapott képességeimmel
Jó ügyet szolgálok”
(Reich Károly grafikusművész gondolata)

A tótkomlósi születésű Krebsné Tuska Zsuzsanna, több mint 40 éves soltvadkerti keramikus-pedagógus munkássága révén méltán öregbíti Soltvadkert város hírnevét. Kerámiáinak láttán elmondhatjuk, hogy esetében a művészet a fő tevékenység, melyet pedagógusként is rendkívüli képességgel kamatoztat.......

Bővebben itt olvashat 
Német nyelven itt olvashat

Szabadi Mónika 
keramikus munkássága

Miért cserépmesék???

A válasz egyszerű, mindegyik alkotás egy-egy
saját történettel bír, olyan művész keze között
formálódott, aki több, mint művész, óvónő és anya.
A két világ találkozása lenyűgöző összhangban
kalauzol minket egy ismeretlen, kalandokkal teli útra.

A hódmezővásárhelyi családból származó, szegedi születésű Szabadi Mónika keramikus, születési helye ellenére tetőtől-talpig soltvadkertinek érzi magát. Az óvónőként dolgozó művész a pedagógiai munkája során tudja átadni a gyerekek számára a legjobban az agyag és annak megformálása iránti szeretetét. A vadkerti iskolában kezdte a „sárjátékot”, ami életre szóló szenvedélyévé vált..........

Bővebben itt olvashat 
Német nyelven itt olvashat

Szakács László
szellemi hagyatéka

„Pénzt rengeteget kereshetsz fiam,
de becsületed csak egy van”. 
(Idézet: Szakács Lászlótól)

Szakács László 1915. június 28-án született Pápán. Az elemi és a polgári iskola elvégzése után szülővárosában járt tanítóképzőbe, ahol 1935-ben jeles eredménnyel végzett. Ezt követően az ottani gyakorlóiskolában dolgozott két éven át – díjazás nélkül – tanítóként. 1938-ban került Soltvadkertre, ahol a helyi gyülekezet az evangélikus elemi iskola segédtanítójává választotta. A Szegedi egyetemen tanult, földrajz-biológia szakon. Néptanító volt, az „életre nevelte a tanítványait”,......

Bővebben itt olvashat 
Német nyelven itt olvashat

Nagy-Pál István
szellemi munkássága

Nagy-Pál István 1900. július 1-jén született Zentán. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte. Felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karára, de betegsége miatt hazautazott. A trianoni szerződés otthon találta, így nem ment vissza az egyetemre. Később átszökött Magyarországra, majd felvételizett Budapesten a kertészeti főiskolára, de pénzhiány miatt nem kezdte el....

Bővebben itt olvashat 
Német nyelven itt olvashat

Soltvadkerti Reformágus Templom

A gyülekezet története…

A templom építésének éve 1794. Ezt azonban egy nagyon viharos fél évszázad előzte meg a vadkerti református gyülekezet életében. Ennek az időszaknak a történetét feltétlen ismerni kell ahhoz, hogy érthető legyen, miértépített Vadkerten elsőként a létszámában elvándorlás miatt kétszer is megcsappant református közösség kőtemplomot.

A török hódoltság idején Vadkert környéke is elnéptelenedett. A terület a 18. században a báró Orczy család birtoka volt. Az új betelepülők közül az első hét család 1722 és 1739 között Nagyszékelyből érkezett az ottani családkönyv feljegyzései szerint. Báró Orczy István 1745-ben több sváb községben Vadkert puszta betelepítése érdekében közzétett felhívására Nagyszékelyből újabb hét család költözött Vadkertre. A nagyszékelyi betelepülők mind református vallásúak voltak.......

Bővebben itt olvashat 
Német nyelven itt olvashat