Római Katolikus Egyházközösség

A római katolikus egyház már 1737-től jelen van Soltvadkerten - mint Kecel fíliája. A papok ekkor a szomszédos településről jártak át ide egyházi szolgálatot végezni.

A jelenlegi város felekezetei közül a legnagyobb lélekszámot, mintegy háromezer ötszáz főt a katolikusok képviselik.

Az önálló egyházközség élete 1767-ben kezdődött. Ebben az évben már regisztrált anyakönyvi dokumentumokat is őriznek. A lelkipásztori feladatot akkoriban még ferences atyák végezték.

A település első kis templomát báró Orczy Lőrinc építette az 1700-as, majd 1908-ban a Szentlélek tiszteletére megépült az első nagyobb templom.

Az alkalomnak megfelelően Szentlélek-templommá keresztelték a kis tornyú, három haranggal felszerelt templomot, mely harminc méter hosszú és 16 méter magas széles volt. 1916 és 1926 között további tíz méterrel, valamint negyven méteres toronnyal és négy haranggal bővül az Isten Háza.

Az I. világháború alatt a két középső harangot elvitték, melyet csak 1987-ben tudtak ismét pótolni Kőrösi Jánosné Borbás Ilona adományának köszönhetően, illetve az egyházközség jóvoltából.

A templom homlokzatán lévő két mélyedésben Szent Péter kétméteres szobra látható, melyet Szűcs Farkas László helyi szobrászművész alkotott Vincze Pál és neje adományából. A templom belsejében a Szentlélek eljövetele című öt négyzetméteres oltárképet Patay László Munkácsy díjas ráckevei festőművész alkotta 1988-ban, Tóth Margit kalocsai nővér ajándékaként.

A templomot tizenhat színes üvegablak díszíti, melyek a hívek egyéni adományai. Közülük két darabot még Krämer Fülöp földbirtokos adományozott Szt. Anna és Szt. Fülöp védőszentek tiszteletére.

A szentmisék énekeit kétmanuálos orgona biztosítja, mely nagyobb orgonaművek előadását is lehetővé teszi. Hosszú évek hagyományaként ápolják az adventi zenei találkozót, aminek karácsony előtt ad otthont, a jó akusztikával rendelkező templom.

A klasszicista épülethez stílusában illeszkedve épült meg 1847-ben a ma már műemlék jellegű Szent Kereszt Kápolna A Koltói Anna utcában, melyet a földesúr, Lukáts Antal épített. A ravatalozó megépüléséig az 1950-es évekig ebben a kápolnában tartották a temetési szertartásokat és innen indultak ki a temetőbe.

A kápolna mellett pihen Hury Ferenc volt plébános, aki 1855-ben a kolerajárványban halt meg, miután maga is részt vett a haldoklók ellátásában. A szeretet vértanújaként őrzik emlékét.

Szabadi Mária hagyatékából, a Karitasz internacionális segítségével és a hívek adományaiból, nagy társadalmi összefogás eredményeképpen épült meg Kaposi László tervei alapján 1995-ben a Fatimai Szűz tiszteletére a selymesi modern vonalú katolikus templom. Fontos szerepet töltöttek be a mindenkori káplánok, összesen harminchatan teljesítettek szolgálatot a soltvadkerti katolikus hitközösség eddigi történetében.

A plébános és a hitoktatók áldozatos munkát végeznek annak érdekében, hogy kisiskolások elsőáldozók lehessenek, majd hogy elnyerjék a bérmálás szentségét. Az egyházközségben karitasz szervezet működik, valamint rendszeres találkozót tart a rózsafűzér társulat és szent Ferenc világi rendje, amelyet Szűcs Mária hozott létre.

A plébános munkáját nagymértékben segíti a hosszú évek óta szolgálatot teljesítő Bene Margit szerzetesnővér és Soproni Zoltán kántor. A negyventagú képviselőtestület aktív közreműködője az egyházközség napi tevékenységének. A plébániához tartozó egy holdnyi földterületen önellátást biztosító gazdálkodás folyik. A konyhakerti növények, a szőlő, gyümölcs és a takarmánynövények termesztését a hívekkel közösen végzik az egyházi személyek.

A soltvadkerti Egyházközségből eddig négy pap került a katolikus egyház szolgálatába, jelenleg egy papnövendékünk van.

Dr. Pribitek László tiszteletbeli főesperes, jelenleg Kelebia plébánosa. Mons. Dr. Benyik György a teológia doktora a Szegyedi Hittudományi Főiskola professzoora, Biblikus tanszék vezetője, pápai káplán. Mons. Menyhárt Sándor pápai káplán, bírósági helynök, Kecskemét-Széchenyiváros Szentcsalád plébánosa. Szakács Tibor Kecskemét-Főplébánia (Társszékesegyház) káplánja. Szabó Attila papnövendék Veszprémben


Plébánosok

  • Borbély Sándor 1800-1898
  • Maschtyák András 1809-1813
  • Nagy Elek 1813-1823
  • Almásy József 1823-1836
  • Hury Ferenc 1836-1855
  • Auszter Ferenc 1855-1866
  • Borbényi Ferenc 1866-1876
  • Szőllősy János 1879-1890
  • Pupák János 1891-1911
  • Novák Béla esperes 1912-1921
  • Bőhm Jenő 1921-1927
  • Horváth Károly 1932
  • Máthis Kálmán 1932-1941
  • Tóth Ferenc tb. kanonok 1943-1976
  • Király András tb. kanonok 1976-2003
  • Burányi Roland 2003-2008
  • Hozdik Zsolt 2008-

A soltvadkerti Római Katolikus Plébánia filiái

Bócsai Római Katolikus Egyházközség:

2005. októbar 2.: Templomszentelés búcsúja és Árpád-házi Szent Margit ereklyéjének adományozása.

Az ereklyét a prágai Szerzetesnővérek őrizték mindaddig, míg a Kalocsa-Kecskeméti Érsekségen keresztül nem juttaták el a Bócsai Szent Margit plébánia templomba, melyet Dr. Bábel Balázs érsek atya hozott és helyezett el személyesen a templom szentélye előtti ereklyetartóban.

Tázlári Római Katolikus Egyházközség:

Előkészítés folyamatban...

Cím:
Római Katolikus Egyházközség
6230 Soltvadkert, Szentháromság u. 19.
Tel:78/480-131