Evangélikus Egyházközség

A kisváros azon ritka magyarországi települések közé tartozik, ahol az evangélikus templom áll a központban. Köszönhető ez annak, hogy az 1740-es években kezdődő földesúri betelepítések során református, illetve evangélikus németek (először württembergi svábok) érkeztek, a lakatlan Vadkert pusztára. Noha a falu földesurai, az Orczyak nem tiltották a szabad vallásgyakorlást, a kalocsai érsek emberei több ízben is lerombolták a protestánsok iskolaházát, fatemplomát. Emiatt sokan elvándoroltak, de jelentős volt a betelepülők száma is, így a németajkúak mellé felvidéki, Liptó és Zólyom megyei szlovák evangélikus családok érkeztek.

II. József Türelmi Rendeletét követően 1784-ben elkészült az a templom, amely az 1830-as évekig szolgált a külön-külön működő német és szlovák gyülekezet otthonául. A magyar nyelv a jegyzőkönyvek szerint csak néhány bevándorló miatt volt gyakorlatban.

A ma is álló klasszicista stílusú templomot 1837-ben szentelték fel, mely köré az évtizedek folyamán iskolák, parókia és egyéb vallási célokat szolgáló épületek emelkedtek.

A magyarosodás több lépcsőben érte el az itt élőket. 1904-ben szlovák, 1944-ben pedig a német nyelvű istentisztelet szűnt meg. A két egymás mellett működő gyülekezet 1926-ban egyesült. A német nevűek kitelepítése a községben a II. világháborút követő időszakban többek közbenjárására nem történt meg.

1948-ban elkészült a téli rendezvényeknek és istentiszteleteknek helyet adó gyülekezeti ház, ugyanebben az esztendőben államosították az iskolát.

A templom tornyában jelenleg három harang szól, melyek közül a legnagyobbat 1990-ben öntötték újjá. A Rieger-orgonát 1908-ban építették be, az oltárkép-amely Krisztust és a süllyedő Pétert ábrázolja a háborgó tengeren- Raksányi Dezső festőművész műve 1947-ből.

A szószék alatti falon a templom emlékköve látható a következő német nyelvű felirattal: "Dies ist der Denckstein der evangelica Kirche in Vadkert" (ez a vadkerd-i evangélikus templom emlékköve), melyet a jegyzőkönyvek szerint az 1840-es években helyeztek el az oltár előtti térdeplő alá, majd valószínűleg az 1930-as években óvatosságból elrejthette a lelkész, vagy a felügyelő.

Mai helyére 1997-ben került. A főbejárat fölötti utcafronton Spannágel Ferenc lelkész (1836-1855) kronosztikonja, azaz korjelző verse olvasható:

"Itt könnyít sugarán / Jézus szűk eszünknek igáján / Dúlt kebelünk írt lel, / Mennyei létre fesel." Ha ennek kiemelt betűit római számnak véve összeadjuk, kijön a templomszentelés éve: 1837.

A 40 évig tartó egyházüldözés, illetve mellőzés idején sem omlott össze az evangélikusság. Noha a hitének gyakorlása több területen visszaszorult, a népegyházi jelleg nem szűnt meg Soltvadkerten.

A rendszerváltáskor cserkészcsapat (1989) és ökumenikus óvoda (1990) kezdte meg működését. 1997-ben kétkötetes könyv jelent meg a gyülekezet történetéről (Starkné Koltai Margit - ifj. Káposzta Lajos: Házi olvasmányok a soltvadkerti evangélikusság történetéből), melyet 2002-ben a szerzőpárosnak a protestáns temetőről szóló műve követett (Legnagyobb városunk). 2007-ben Örök örökségünk címmel kétkötetes könyv jelent meg, a soltvadkerti evangélikus családokról, melynek szerzője: Starkné Koltai Margit. 1997-től ismét énekkar szolgál az ünnepi istentiszteleteken, melyek karvezetői: Káposzta Ilona, Káposzta Nóra, Bakos Ágnes, illetve 2005 óta Homoki Pál.

2000 őszén felavatták a gyülekezet új hitéleti központját a Találkozás Házát. Ugyanezen év karácsonyára elkészült a Gyülekezetünk c. 40 perces film. Az MTV 1 egyházi műsorában különkiadást szenteltek a gyülekezet, a kisváros evangélikus hitélet és az 1968 óta itt szolgáló Káposzta Lajos esperes-lelkész bemutatásának. Emellett többször közvetített innen istentiszteletet a közszolgálati, valamint a helyi televízió és a Fresh Rádió.

A gyülekezet lelkésze több száz teológiai és közéleti cikk, illetve tanulmány szerzője, hazai és külföldi konferenciák előadója és elnöke.

Az ezredfordulón a soltvadkerti evangélikusság sokszínű és sokrétű közösség képét mutatja. Ebben az egyik legfontosabb szerepet a négy csoporttal működő óvoda játssza melynek dolgozói Lakatosné Hachbold Éva vezető óvónő irányításával a mindennapi munka mellett évente körzeti mesemondó versenyt és szülők bálját rendeznek. Emellett rendszeresen az itt tartott szakmai bemutatók, konferenciák is.

A 30 fős énekkar az ünnepeken végzett szolgálat mellett alkalmanként vidéki és külföldi utakat is tesz. A város zenei életét színesítik a Hegyi Emőke gyülekezeti munkatárs által szervezett Continental Singers koncertek és előadások.

A németországi testvérváros Bodelshausen evangélikus gyülekezetével jó kapcsolatokat ápolnak, melyek kölcsönös látogatásokban és közös alkalmakon nyilvánulnak meg. Emellett rendszeren szerveznek a gyülekezet tagjai egyéb ifjúsági és felnőtt programokat (teadélután, gyermekek bibliaórája, szeretetvendégség, stb.)

A 2400 lelket számláló soltvadkerti Evangélikus Egyházközség vezetősége 2007-ben: Homoki Pál lelkész, Péczka Ferenc felügyelő, ifj. Májer Ferenc gondnok, Font Sándor pénztáros, Galántai Károly jegyző, Hollós Károly számszéki elnök.