SZENT KERESZT KÁPOLNA
2019-ben került be a Soltvadkerti Települési Értéktárba, Kulturális örökség kategóriában.
A Lukács család 1804-től kapcsolódik Vadkerthez, amikor is báró Orczy László a „pesti kerthez tartozó vadkerti birtokot a mellette fekvő csábori és bőszéri birtokokkal együtt” meghatározott feltételek mellett ideiglenes zálogjoggal átruházta Lukács Gergelyre.
Lukács Gergely (1732-1805?) halálát követően fiai, Antal és Miklós örökölték a birtokot. Miklós 1818-ban bekövetkezett halála után Antal egyedül bérelte a községet és a pusztákat.
Lukács Antal nagyszabású építkezéseket folytatott Vadkerten. Nevéhez fűződik a Szent Kereszt (Lukács) Kápolna mellett a kúria (Polgármesteri Hivatal), a postaház, a bolt, a szárazmalom, a molnárlak, a borház és a csőszház építtetése is.
A Szent Kereszt Kápolna építésére Lukács Antal 1845-ben kért engedélyt Nádasdy Ferenc kalocsai érsektől. A kápolnát, családi sírbolt számára kezdték építeni az akkori katolikus temetőben, a mai Koltói Anna utcában. A kápolna felszentelésére – melyet Girk György olvasókanonok, felszentelt adraseni püspök, gróf Nádasdy Paulai Ferenc érsek meghatalmazottja végzett – 1847. június 20-án került sor. A Szent Kereszt és Páduai Szent Antal tiszteletére épült kápolna szentelésén Hury Ferenc katolikus plébános mondott beszédet.
A kápolna kriptájában a feljegyzések szerint három embert temettek el. Lukács Antalt, valamint feleségét Potrubány Katalint, és annak testvérét Lukácsot. Lukács Antal ide történő eltemetését bizonyítja halotti értesítője és a halotti anyakönyv ide vonatkozó bejegyzése is. A másik két ember személyazonossága nem bizonyított. A kriptát a két világháború között fel-dúlták és kirabolták, így az esetleges azonosítások szinte lehetetlenné váltak. A koporsók nem fülkében voltak, hanem a fal mellé épített emelvényen helyezkedtek el. Napjainkban a kripta kb. 60 cm magasságban fel van töltődve. A közeli szántókból sok csont került már napvilágra, amiket a kriptába dobáltak be az emberek.
Lukács Antal végrendeletében meghagyta, hogy halála és neve napján Páduai Szent Antal napján egy nagymise szolgáltassék lelkéért. 1852-ben halt meg.
A kápolnát 1958-ban műemlékké nyilvánították.
Benne 1974-ig istentiszteletet is tartottak, és onnan temettek, míg 1973-ban el nem készült a ravatalozó.
A kápolnát többször felújították, javították. Kisebb javítás történt 1879-ben. Az első jelentős felújítás 1906-ban volt.
Ekkor kicserélték a tetőzetet, az ablakokat és külső, belső vakolást hajtottak végre. Ezt követte két kisebb javítás 1932-ben és 1964-ben.
Mivel a kápolna az egyház tulajdonában van, így a település nem tett lépéseket karbantartására. Vélhetőleg érseki megrendelésre készült az az építészmérnöki jelentés, amely
1977. július 9. napán számolt be a kápolna akkori állapotáról.
Az 1977-ben feltart hibák rendbetételére végül az 1986-1987-ben történt felújítás alkalmával került sor. A restaurált műemléket 1987. december 13-án szentelte fel Dr. Dankó László kalocsai érsek.
A Szent Kereszt kápolna napjainkban:
A kápolna kb. 2 hektáros területen fekszik. A kápolna-kertben néhány múlt századi sírkő található. A kápolna melletti öntöttvas kereszten 1892-es évszám látható.
A Szent Kereszt Kápolna klasszicista stílusban épült. A téglából épült épülethez öt torony tartozik. Kupolája eredetileg fából volt, a helyreállítás során fémre cserélték, de formája az eredetihez hű maradt. Az épület szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású kápolna. Dél-Nyugati, főhomlokzatának középrésze előtt négyoszlopos, timpanonos portikusz, a timpanonban az építtető család címerének másolatával.
A kápolna – hajó – négy sarkán toronyszer, a főpárkány fölé emelkedő pillérek találhatók sisakkal. Az épület szentélyének záradékában rizalitként kilépő harangtorony emelkedik. A hajó oldalfalain egy-egy félkörablak van. Hajója négyzetes, csegelyes kupolával fedett. Az oltár két oldalán egy-egy ajtó vezet a fallal leválasztott apszisba. Az oltár előtt, a padlóban sírkő látható. A belső padlótér burkolása márvány. A bejárattal szemben egyszerű faoltár és fából készült templomi padok találhatók. Az oltárképet 1987-ben Pesky József a 19. század első felében készült képe után festette Rácz J.
Az oldal készült a helyi nemzeti értékek népszerűsítése Soltvadkerten pályázat keretében.
Pályázati azonosító: HUNG-2022/9264
Döntési szám: HF/5/561/2022
